Június 20.-án indul a hatvanadik! T.I.D. Ennek apropójából ajánljuk Nektek ezt a kis beszélgetést a T.I.D hazai főszervezőjével Fejárvári Gáborral. (www.tid.hu)

„Ez a túra az első tíz vízen töltött nap után kezdődik”

Fejérvári Gábor
1974 Budapest
nős ( 10 éve ), 1 gyermek édesapja

Gábor "akció'" közben
Gábor „akció'” közben

Mérnökként végeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen. Vizes kötödésem a Spartacus, majd a KSI-s úszó évek után a Fradiban megalapozott kenus évek adták. Vízitúrázni szüleimmel kezdtem. Leghosszabb önálló túránk öcsémmel egy Budapest – Ulm túra volt, ahol egy hónapot és néhány napot töltöttünk 1-1 kenu és 1-1 lány társaságában. A Nemzetközi Duna túra hazai szervezését ezután bízták rám. Immár 15 éve.

Egy kicsit engedj betekintést a kulisszák mögé – miért Téged kértek fel? Hogyan kerültél a T.I.D. közelébe?

Szerettem a Dunát, és a T.I.D.-et, ismertem a külföldi szervezőket és mint túratársuk ismertem a visszajáró T.I.D.-esek zömét, beszéltem angolul és így tudtam kommunikálni, és velem is tudtak kommunikálni itthon is és külföldön is.

Ki voltak, akik felkértek Téged erre a feladatra? Kik voltak előtted? Kik voltak az Ősök?

Juhász Ági kért fel, majd később az MKKSZ és az MTSZ főtitkárának támogatásával alapítottuk meg a Nemzetközi Duna túra egyesületet, a túra szervezésére. Balogh Laci bácsi, és Hajós Lajost, még mint túratárs ismertem meg, és sokat segítettek a szabályok megismerésében később is.

Egy kicsit ha mesélnél a T.I.D.-ről.

Mi is az a T.I.D.? Vízitúra, teljesítménytúra, kellemes hétvége, felejthetetlen kaland, egész évre energiát adó vízisport fesztivál? Rajtad múlik!

A T.I.D. – Tour International Danubien – azaz Nemzetközi Duna Túra Európa leghosszabb vízitúrája. Az útvonal Feketétől Feketéig (az előbbi Erdő, az utóbbi Tenger), egészen pontosan Ingolstadt (Németország) és SF Gheorge (Románia) között halad, mindösszesen 2455 folyamkilométer távon.

T.I.D útvonal
T.I.D útvonal

A Nemzetközi Duna túra egy úgynevezett „kerettúra”, mely azt jelenti, hogy a szervezők biztosítják a szakaszbeosztást de a túrázók teljesen önellátóak. Szervezett, de nem csoportosan haladó vízitúra. A résztvevők önállóan gondoskodnak a járművekről (azaz hajóról illetve szállítóeszközről), a felszerelésről (sátor, gázfőző, meleg zokni) és az étkezésről (konzerv, konzerv, konzerv).

…több mint fél évszázados hagyomány

A Nemzetközi Duna túra ( T.I.D. ) a világ leghosszabb, legrégebbi szervezett vízi túrája. A túrát 1956-ban alapították Szlovák és Magyar Kajakosok. Az első túra Pozsonyból indult és Budapestig tartott. Majd Pozsony – Belgrád, Bécs – Belgrád, majd sokáig Ingolstadt – Silistra jelentette a T.I.D. távját. Így érte el túra a mai Ingolstadt – SF Gheorge közötti 2455 km-es távját.  A T.I.D. korát messze megelőzve egyesítette – egyesíti a túra pár hetére Európát. A Duna menti országokhoz hamar csatlakoztak Lengyel, Francia, Holland résztvevők és az elmúlt 50 év alatt megfordultak Ausztrál, Mexikói, Angol, Finn, Svájci résztvevők is.

Korabeli csoportkép
Korabeli csoportkép

A T.I.D. szervezői a kezdetektől törekednek a minél jobb táborozási körülmények biztosítására. A túra minden helyszínén biztosított az ívóvíz vétel és tisztálkodási lehetőségek. Van ahol a helyi egyesület adottsága teszi ezt lehetővé, és van ahol ma már mobil eszközök segítenek ebben. Van ahol a sátorozó hely a víztől messzebb fekszik, és van ahol a vendéglátó város vízparti közparkja ad otthont a nemzetközi csapatnak.

egy tábori pillanat
egy tábori pillanat

Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a T.I.D. közel-s-távol a legnagyobb vízitúra hazánkban, ezért ennek megfelelően komoly szervezést igényel. Milyen érzésekkel vágtál bele a legelső T.I.D.-edbe?

DSCN2035
T.I.D-es csapat

Szerettem volna akkori túratársaimnak ugyan azt a táborhelyi színvonalat, élményeket biztosítani mint az akkor élen járó Németország… vagy ha jól emlékszem, szerettem volna egy kicsit jobbat…
Szerettem volna a mi vendégeinket méltó képen vendégül látni és szerettem volna, ha ők is elmesélik élményeiket saját hazájukban és amikor mi újra arra járunk, még jobban érezhetjük magunkat. Egyrészt amit kint kapunk, másrészt mert tudjuk, mi is méltóképp várjuk őket.

ennek érdekében…

A táborhelyek tekintetében elsődleges volt, hogy olyan bázisokat találjunk, ahol a helyi közösség maga is T.I.D.-es. Így mikor megérkezik a T.I.D. a résztvevőket ismerős arcok várják. Fontos volt, hogy olyan sátrazási lehetőségeink legyenek, ahol kényelmesen elférünk, így a különböző túrázási szokású emberek (pl: a korán – későn kelők) nem zavarják egymást. Mivel mint aktív résztvevő még emlékeztem azokra kellemetlenül hosszú „nyugat európai” reggeli sorban állásokra… Kiemelkedően fontos szemponttá vált, hogy megfelelő kapacitású tisztálkodási lehetőséget biztosítsunk. Lehetőleg meleg vízzel. Sosem felejtem, mikor Ercsi helyett először álltunk meg Százhalombattán, és a Német barátaink mosolyogva mesélték, hogy annyi zuhanyt ( stb..-t ) találtak, mint az egész Német szakaszon összesen.

DSCF2417
Ez persze nem ment egyik pillanatról a másikra. Egy egészséges megújulási folyamat során alakult ki a jelenlegi táborozási rend. Esztergom ( minden páros évben ), Visegrád, Budapest, Százhalombatta, Paks, Baja, Mohács.

Még mint résztvevő emlékszem, hogy milyen jók voltak azok a melki, bécsi kirándulások. Emlékszem, hogy hogy sajnáltam, mikor kimaradtunk, a BMW gyár látogatásokból … Szerettem volna, Itthon is színesíteni a túrát, oldani az evezés monotonitását, és minél többet bemutatni magunkból Magyarokból.

Egy archív fotó Pozsonyból
Egy archív fotó Pozsonyból

Ezért először, próbáltunk odafigyelni, hogy ne mindenhol gulyás legyen a vacsora. Ma már a Magyar szakaszon, az egyszeri kötelező gulyás leves mellett (ami azért kötelező, hogy a résztvevők egyszer ehessenek igazi gulyást, a német és osztrák gulyások után) egy hamisítatlan Magyar gasztronómiai héten vehetnek részt a nemzetközi résztvevők. Az esztergomi lecsós borda, után Visegrádon birkát vágunk, és „pörköltösítünk”. A százhalombattai nap elég nehéz ezért ott, hogy ne hibázzunk rántott hús, tört krumpli szolgálja a kalóriát. Dunaújvárosban székelykáposzta, míg Pakson sült oldalas előzi meg a Bajai Halászlevet. Végül Mohácson egy meglepetés tál várja „egészíti” ki a frissen sütött vízicsibés süteményt.
Mikor ezzel megvoltunk, olyan kiegészítő programokat vezettünk be, amik jól kiegészítik az „ evezve fedezz fel egy új országot” hobbinkat. Mivel a T.I.D. azért csak egy vízitúra, és nem egy szervezett utazási irodás út, mindenhol a lehetőséget biztosítjuk, és aki éppen akar,élhet vele… Így Visegrádon buszt biztosítunk a várba, ahol aztán mindenki eldöntheti, hogy egyénileg túrázik vissza, vagy a Busszal utazik le. Budapesten a pihenő napon, nagy hajóval megyünk a belvárosig, ahol két három vezetett csoport indul, a város különböző pontjai fele. Százhalombattán a 60. év tiszteletére egy emlékező filmes estet szervezünk. Ezt Dunaújvárosban a hagyományos vízilabda torna követi. Pakson a római kori emlék pontról megcsodált kilátás után, egy bortúra zárja a napot. Bajára már többször próbáltunk szervezni, de az igazság, hogy a napközbeni homokpadokat, amik Ingolstadt óta először jelennek meg, semmi nem tudja túlszárnyalni. Végül Mohácson a meglepetésparti ( zenés táncos mulatság ) zárja a Magyar szakaszt.

Egy szép dunai pillanat
Egy szép dunai pillanat

A Dunaújvárosi vízilabda mellett főleg fiatalabb barátaink által kihasznált lehetőségek, a Visegrádi strand röplabda pálya, a Paksi – Százhalombattai kispályás foci pálya, a Budapesti táborhelyen lévő úszómedence ( kivéve, ha a szinkrón úszó leányok gyakorolnak…mert olyankor, nem csak a fiatalok töltik szabadidejüket a medence körül 🙂 )

Budapest_Pihenonap
A kérdésedre visszatérve, nagyjából így vágtam neki az első T.I.D. szervezésének. Szerettem volna egy olyan hetet, ahova a résztvevők, már Mohácsot elhagyva tudják, hogy a következő évben is visszajönnek!

Mi a konkrét napi munkád/feladatod a túra során? Klasszikus túravezető funkciót látsz el vízen, vagy inkább a klasszikus futkorászós-telefonálsó parti szervezőként működsz?

Mivel a T.I.D. egy szervezett de nem csoportosan haladó túra, a vízen nincs klasszikus túravezetőnk. Magunkat legjobban a kerettúra jellemez, ahol biztosítjuk a táborozási feltételeket és a szárazföldi programokat. Így az én feladatom is ehhez kötődik. Régebben mindig a vízen mentem Én is. Mostanában hogy több programunk van többet vagyok a szárazon. De jut idő a vízre is.

Unalmas kérdés lehet, ennek ellenére felteszem: van-e kedvenc szakaszod? Arra gondolok, ami mellett nem szívesen vagy parton?

Hat ez az Esztergom – Visegrád… itt volt már, hogy miután Visegrádon minden rendben volt Édesapám visszavitt és a kisfiammal Szobról lecsurogtunk…

Hazabeszéltél (én is dunakanyari vagyok /szerk./), ennek ellenére meglepő – főleg, hogy a Szigetköz „honpolgára” is vagy.  Kezdő T.I.D.-eseknek mit javasolnál, hogy induljanak neki ennek a különleges vízitúrának?

Szánjanak rá időt. A T.I.D. valahol a 10. Vízen töltött napnál kezdődik! Addigra a víz már befogad és a túratársakat is volt idő megismerni. Sőt túl vagy az első hazautazóktól való búcsúzáson, és az új érkezők fogadásán is…

Had adjak a tapasztalt túrásoknak is néhány technikai és taktikai tippet, ami még kellemesebbé teheti a T.I.D-en töltött időt.

Az első, hogy mindenki becsülettel mérje fel a túrázó képességét. Ezalatt ugyan úgy értem az evezni tudást, beleértve a vízi KRESZ ismeretet is, mint a megfelelő felszerelést. Ezek alapvető fontosságúak, ahhoz, hogy akár egy hosszabb esős idő se vehesse jó kedvünket. Tartalék lapátról, vízmerő edényről, eső és napálló felszerelésről, előteres két rétegű sátorról, erős cövekről, tartalék bambusz rúdról ( külön is lehet kapni ) vízhatlan zsákba / hordóba csomagolt meleg hálózsákról és egy utolsó száraz garnitúra ruháról már nem is beszélek. Sokkal inkább szeretném azt a taktikai tanácsod adni, hogy a teljes felszerelést próbálja mindenki be a zsákjába / hordójába. Nézze meg, így is meg tudja e emelni a hordóját? ha nem pakoljon át 🙂 ha igen, próbálja be a hajóba? Ha nem fért bele pakoljon át:) ha belefért, próbálja ki, halad e még a hajó? le fog tudni evezni benne 4-5 órát naponta? esetleg bírja e majd a hullámokat is?

Akár igen, akár nem lett „az a bizonyos érzés” egy kisebb túra segíteni tud ezt eldönteni.

40_Niemand_ist_eine_Insel

Ha végig nézem a T.I.D-es felszerelésem, talán a kis hajó szállító kocsi az a plusz amire máskor nincs akkora szükség. A T.I.D.-en sokszor a Dunától messzebb van a tábor, és ilyenkor jól jön az erős ( tele hajót is bírja el ) de könnyű ( napközben csak nekünk kell cipelni ) kiskocsi.
Taktikailag, mivel a T.I.D.-en mindenki mindenkinek segít, még akkor is hasznos egy „gurtni” vagy emelő szivacs, hogy az éles peremű kenu, – amit éppen visszasegítés közben fogsz emelni – ne vágja el a kezed…
Van egy kedvenc tanácsom, amit én is a T.I.D. „öregjeitől” hallottam előszór, és bár kicsit furcsálltam, de azóta sosem feledem. „Legyen nálatok valami apró ajándék” szólt a bölcselet, amit most Én is tovább adok.
Talán említettem már, hogy a T.I.D. ugyan akkora részben szól magáról az evezésről, mint a társaságról. Itt ha valakivel összebarátkozol, bizton számíthatsz rá, hogy az Ő városára ( Ausztrálok esetében: kontinensére ) jellemző kedvességgel fog meglepni. Jó ha van nálad valami pici ( hogy beférjen a hajódba ) figyelmesség amivel viszonozni tudod.

Beszéltünk már a felszerelésről, az evezni tudásról, a hajózási szabályok ismeretéről, de nem beszéltünk arról, hogy a T.I.D.-en amellett, hogy evezel, és részévé válsz egy nemzetközi csapatnak, külföldi tájakon evezel. Ezért érdemes utána olvasni, és előre összeírni, hogy hol mit szeretnél megnézni

..apropó Nemzetközi társaság. Talán említettem már, hogy a T.I.D. érzés nem jön meg az első alkalom első hetében. De visszajön évről évre, már az első percekben, mikor az ismerős emberek körbevesznek. Mikor újra kisakkozod, hogy kinek a sátrához nem táborozol közel, mert korán kelő, vagy mert horkol… jobban mint Te… és mikor észreveszed, hogy már sátrukról ismered meg az embereket, mikor a hajójukhoz kötöd az új részvevőket, és a vízen már messziről a mozgásukról felismered őket! Mikor a parton várod, hogy az új barátod megérkezzen, hogy segíthess neki, és mikor már Téged is várnak… Akkor Te is részévé váltál ennek a magját megőrző, de évről évre megújuló Nemzetközi Csapatnak. Nálunk nincs avatás, nincs hivatalos ceremónia, érezni fogod, mikor „TIDESSÉ” váltál. Innentől kezdve, búcsúzni a hazatérőktől, fogadni az új résztvevőket vagy éppen megérkezni, csatlakozni  a csapathoz igazi T.I.D.-es érzés. Ezért javaslom, hogy ha van rá lehetőség legalább 2 szakaszt meg kell csinálni. Sőt elsőre ha lehet még többet.

Neked melyik volt a kedvenc szakaszod?

Mindenképpen a legelső Ingolstadt – Budapest volt az.

Mi volt emlékezetes rajta?

Sosem felejtem, hogy mikor megérkeztünk Ingolstadtba, és kipakoltuk a 2 kenura való felszerelést négyünknek, volt vagy 11 csomagunk. csak a hordóink voltak hajónként 4-en. Annyi konzervet vittünk arra a 3 hét 4 napra, hogy a konyhás hordónak külön helye volt a kenuban, mert másképp nem lehetett kisúlyozni a hajót… A mellettünk megalvó német kajakosnak a komplett felszereléséhez képest, mi inkább hasonlítottunk egy expedícióhoz. Ennek megfelelően, volt mikor azt számoltuk, hogy máskor mit hagyunk otthon. Máskor pedig elégedetten vettünk elő még egy száraz garnitúra ruhát. Volt, hogy irigykedve néztük, a gyorsabb hajókat és volt, hogy a kikötéskor mikor a teli hajókat kocsiztattuk, már semmi pénzért nem cseréltük volna el a nehéz, de erős hajónkat. De olyan is volt, hogy egyegy hosszabb átemeléskor az előbbi német T.I.D.-es kajakját komplett felszerelésével együtt rádobtuk még extrának, valamelyikünk kenujának a tetejére.

SDC10162
vízreszállás pillanatai

Kedvenc szakasz után kedvenc év. Volt-e olyan év hosszú pályafutásod alatt, ami valamiért emlékezetes volt számodra?

Kedvenc évem talán a tavalyi év volt. Együtt evezhettem a fiammal, és a Magyar szakasz is sok örömöt adott a túratársaknak!

Amikor épp nem a T.I.D.-et szervezed merre túrázol? Jut egyáltalán rá időd?

Legtöbbször a Szigetköz kis ágait járjuk, de gyakran portyázunk a leányfalui szakaszon is.

Ha egy mondattal kellene elmesélni bárkinek, hogy mi is az az T.I.D.-érzés, mit mondanál?

A T.I.D. érzés mindenkinek más és más, ahogy a táv leküzdése is más mikor egyedül kajakozol, vagy egy csapathajóban evezel. Nem egy – egy szakasz kizárólagos teljesítése, hanem Annak a közös időnek a megélése, amíg a nemzetközi társaság része lehetsz.
Mégis nekem a T.I.D. érzés egy félexpedíciót jelent. Jelenti az egész éves készülődést, amikor  már év közben célzottan készülünk fel a táborozásra, az evezésre. Jelenti magát az evezést, a felszerelés összekészítését és állandó cipelését, a mindennapos táborverést, a tábori életet, a Dunát és végül de nem utolsó sorban, a nemzetközi csapatot. Fiatalokat, és Időseket együtt – együtt a kultúrájukkal, történeteikkel, túra tapasztalataikkal, és túra ötleteikkel, barátságukkal – a világ számtalan pontjáról. Egy olyan sport esemény, ahol hasonló érdeklődésű emberek vesznek körül. Ahol tanulni tudsz, és tőled is tanulnak. Ahol elleshetsz praktikákat, és elkezdhetsz új módszereket, ahol segíthetsz másoknak, de biztos lehetsz benne, hogy neked is fognak segíteni. Ahol Egyedül evezel, mikor úgy tartja kedved, de lépten nyomon túratársba botlasz a táborhelyeken kívül is,  napközben a vízen, a városokban. Részévé válsz egy csapatnak, ahol a határaid kinyílnak. A játszótered a Duna teljes hossza, beleértve az összes természeti kincsével, és az azt ma már magába foglaló társadalmakkal, városokkal, országokkal.
Ezért más a T.I.D. mint egyszerűen, nemzetközi vizeken evezni, vagy egy külföldi csapat tagjának lenni.

T.I.D. esként a nemzetközi Vizes élet részévé válsz.

Interjút készítette: Henrik

A végén pedig egy kis galéria Gábor jóvoltából