Szabályzat és kötelező felszerelések vízitúrához

A vízitúrás során az alábbiakat kell figyelembe venni a szabályos vízen való tartózkodáshoz. Felhasználás előtt mindig ellenőrizzétek, hogy a törvény még hatályos-e, illetve azt is érdemes ellenőrizni, hogy az adott vízterületnek (ahol túráztok) vannak-e külön saját szabályzásai. Ha hajózó úton eveztek (Duna, Tisza egyes szakaszai), olvassátok végig a hajózási szabályzatot kicsit részletesebben…

A teljes hajózási szabályzat ide kattintva olvasható

A kajakok, kenuk, evezős csónakok CSÓNAK kategóriában vannak, a SUP, SURF vízi-sporteszköz. Utóbbinál a felszerelésben eltérések vannak!


KÖTELEZŐ FELSZERELÉS VÍZITÚRA SORÁN


  • Mentőmellény a hajóban ülők számának megfelelően. 14 év alatt és úszni nem tudóknak kötelező viselni, illetve fel kell venni, ha a csónak és a víz között nincs 30cm távolság
  • A SUP-on KÖTELEZŐ A MENTŐMELLÉNY VISELÉSE, mivel vízi-sporteszköz
  • Evezőlapát, legalább 1 db
  • Min. 5 m erős kötél esetleg lánc
  • Fehér fényű elemlámpa, pót elemmel és izzóval (ha ez szükséges)
  • Min. 1 liter űrtartamú vízmerő vagy egy nagyobb szivacs
  • A hajó tulajdonosa nevét és címét tartalmazó tábla vagy matrica
  • Ha a hajóban tűz vagy robbanásveszélyes anyag van, akkor porraloltó

FONTOSABB SZABÁLYOK A VÍZEN VALÓ TARTÓZKODÁSSAL KAPCSOLATBAN


  • Csónakot, kajakot, kenut, nyilvántartásba nem vett eszközt az vezetheti, aki 14, gépi hajtás esetén 17 éves elmúlt, úszni tud, ismeri a hajó irányítását és a vízfelület sajátosságait.
  • Ha több személy tartózkodik a csónakban vagy nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközön, indulás előtt 16. életévét – gépi hajtású vízi jármű esetében 17. életévét betöltött, az előző bekezdésnek megfelelő személyt kell kijelölni
  • 14 éves kor alatt és úszni nem tudók számára a mentőmellény viselése kötelező
  • A vízi járműben felállni, abból kiugrani tilos
  • Alkoholos befolyásoltság alatt tilos vízre szállni!
  • Hajózó úton folyamatosan haladni és a nagyhajók útját keresztezni TILOS

FIGYELEM: mindig a vízi jármű (kenu, kajak, evezős csónak, stb…) irányításáért felelős személy felel saját maga és az utasai épségéért, elsősorban ő a felelősségre vonható személy egy baleset vagy szabályszegés esetén. Éppen ezért vízi járműbe szállás előtt nagyon alaposan tanulmányozzátok a szabályzatot és felelősséggel jelöljétek ki a jármű vezetőjét! Amennyiben ez személy még fiatalkorú (16-18 között) úgy az őt kijelölő felnőtt legyen duplán is tisztában a szabályzattal és a felelősségével egyaránt! Csupa fiatalkorú NE INDULJON EL, akkor sem, ha ez egyébként szabályos lenne…

Erre is figyeljetek oda! További szabályok, összefoglalva…

  • A hajózó úton haladni tilos. A lehető legrövidebb idő alatt el kell hagyni, amennyiben szükséges a használata. A hajózó út jobb szélét a vörös, a bal szélét zöld bóják jelzik
  • Áthaladni tilos tábla: téglalap alakú piros fehér piros sávos tábla.
  • A gépi hajtású hajókat és a hegymenetből érkező hajókat engedjük el!
  • Parttól vagy kikötőhelyről elindulni ,és menetirányt változtatni csak akkor szabad, ha az mást nem zavar.
  • Találkozás, keresztezés, előzés esetében a kishajóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
  • –  Nagyhajó útvonalát 1000 méternél kisebb távolságon belül tilos keresztezni.
  • –  Ezen hajókat hátulról 60 méter, oldalról 30 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
  • Kötelek, támdorongok alatt közlekedni tilos.
  • Tilos a közlekedés a táblával jelzett vízterületeken (A13, A17, A20), kijelölt veszteglőhelyen, fürdésre kijelölt vízterületen, személyhajó- és kompkikötőben
  • A legrövidebb idő alatt köteles áthaladni hajóútszűkületben, hídnyílásban, kikötőkben és azok 200 méteres bejárata előtti területen, vízi utak keresztezésében vagy találkozásában.
  • A csónakot elhagyó fürdőzőt a csónakkal mindaddig követni kell, amíg az nincs teljes biztonságban
  • A csónak éjszaka köteles viselni egy minden oldalról látható fehér fényt, és más vízi jármű közeledtekor egy másik fehér fénnyel jeleznie kell annak irányába.
  • Korlátozott látási viszonyok alatt TILOS vízitúrázni!
  • A csónak vezetője beszállás előtt köteles tisztázni, hogy utasai tudnak-e úszni, és ha szükséges, mentőfelszerelésekről kell gondoskodnia,
  • A 20 méter testhosszúságot elérő „nagy” hajóknak, személyhajóknak, kompnak, révhajónak, révcsónaknak, toló vagy vontató hajóknak elsőbbséget kell adni,
  • Elinduláskor nem szabad a vízi közlekedés többi résztvevőjét zavarni, vagy vízben lévő személyt veszélyeztetni,
  • Az azonos hajtású kishajók, csónakok és vízi sporteszközök (kivéve a vitorlával hajtottakat) esetében a jobbról érkezőnek van elsőbbsége,
  • A vitorlával hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz minden más hajtású kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel szemben, a nem gépi és nem vitorlával hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz pedig, a gépi meghajtásúakkal szemben élvez elsőbbséget,
  • A nem vitorlával hajtott csónakok esetében a völgymenetben, a Duna torkolata felé haladóknál a hegymenetben, a forrás felé haladóknál pedig a partközeli elhaladást kell biztosítani,

SUP-ok, SURF-ök, vízi sporteszközök szabályai

vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, csónaknak nem minősülő vízijármű;

Nagyon jó összefoglalót olvashattok itt: https://suplife.hu/sup-szabalyok/

  • Vízi sporteszközt az vezethet, aki: 14. életévét betöltötte, úszni tud, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri a 39/2003. (VI.13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. Vízi sporteszközzel a parttól vagy más kikötőhelyről elindulni, és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja, és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
  • A vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.
  • Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között tilos közlekedni.
  • Vízi sporteszközzel a menetben levő nagyhajó útvonalát 1000 m-en belül keresztezni, és az ilyen hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a vízi út méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
  • Vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot (40-49 km/h) el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot (62-72 km/h) el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen – kivéve a kijelölt fürdőhely területét – közlekedhet.
  • Fürdésre – vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú bójákkal – kijelölt vízterületen vízi sporteszközzel közlekedni csak akkor szabad, ha annak telephelye (kikötőhelye) erre a vízterületre esik. Ilyen esetben a vízi sporteszköz legfeljebb 5 km/h sebességgel, a legrövidebb úton köteles a vízterületen áthaladni.

Fürdés szabályai

Tilos fürdeni a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 2.§-ban foglaltak szerint:

  • a) hajóútban;
  • b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
  • c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
  • d) * kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében;
  • e) egészségre ártalmas vizekben;
  • f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;
  • g) vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;
  • h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;
  • i) ahol azt tiltó tábla jelzi.

Fogalommagyarázatok a vízi járművekkel kapcsolatban

2000 évi XLII. törvény a víziközlekedésről

vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló – úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő – úszólétesítmény;

csónak (ide tartozik a kajak, kenu, evezősök, ladikok): a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő

a) emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket,

b) *  szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 7,5 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;

vízi sporteszköz (pl. SUP, SURF): vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű hajónak, csónaknak nem minősülő vízijármű.

hajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízi jármű;

kishajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, valamint az a tengeri hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 24 métert nem éri el;