Kerkától a Dráváig – túrabeszámoló

Hazánk egyik ember által szinte érintetlen, durva beavatkozást szerencsére nélkülöző
vizein túráztunk a barcsi vízi sport és túra szakosztály jóvoltából július 13-20 között.
Ez magába foglalta a Kerka, Lendva, Mura és Dráva vizeit. Erről olvashattok egy kis túrabeszámolót

Írta: Raskoványi Gyula, fotók: Balogh Lajos

Ezen vizek közös jellemzője, hogy az Alpokban erednek, a vízmennyiséget ezért jelentősen befolyásolja a hóolvadás vagy a hegyekben lehullott csapadék mennyisége. Túránk Kerkaszentkiráyról indult és a vízállás olyan alacsony volt, hogy többször kellett kiszállni és húzni a hajót. A csapat létszáma 27 fő volt.
A Kerka Magyarföldnél lép be hazánk területére és Kerkaszentkirály után torkollik a Lendvába az országhatárnál. Árvízvédelmi megfontolásból több lépcsőben szabályozták, védőgátak közé terelve. A túra indulási helyén egy bemutató oszlopon elhelyezett fényképek ízelítőt adnak a Kerka áradásaiból. A meder szabályozása előtt számos vízimalom működött a patakon.

A Kerka, Lendva térségben éltek, élnek a vendek a szlovén-magyar határ térségében. Túránk végéig jellemző látvány volt, hogy hazánk egyik legszegényebb vidékét láttuk. Amúgy is messze elkerülte a térséget az ipar, de a tsz-ek feloszlása után a megélhetés is gondot jelent. Ékes példája ennek, hogy a településeken sétálva mennyi eladó vagy romos épületet látni. Már az is élményszámba megy, ha egy kocsma találtatik és nyitva van.
No, de néhány km után a Kerka a Lendvába torkollik és egy jelentős vízfolyással találkozunk.

A Lendva Szlovénia és Magyarország határfolyója 7 km-en keresztül.Szabályozott vízfolyás, inkább csatornához hasonlítható, vize nem igazán tiszta, de erős sodrású.

A folyó Muraszemenyénél találkozik a Murával a 47-ös fkm felett.A két folyó találkozásánál ajánlatos ébernek lenni, mert mindkettő gyors és meglepetést okozhatnak. Nem mondható nehéznek, de könnyelműségre nincs ok. Eddig becslések szerint 12-15 km-t tettünk meg. A Murára érve mindenki tudja merre jár, mert néhány éve a fkm jelzések kint vannak.

A Mura Szlovénián át érkezik és horvát- magyar határfolyó Őrtilosig.

Őrtilos hihetetlen múlttal rendelkezik. A római korból jelentős leleteket találtak és római út vezetett át. Valamikor mezővárosi rangja volt, de az évszázadok megtépázták, több gazdája is volt. Jelentős kavicsbányászattal bírt, de ma ezek a tavak kikapcsolódást, horgászatot jelentenek.


A térség vizekben való rendkívüli gazdagsága és háborítatlan volta miatt találkozhatunk gémekkel, gólyákkal és kárókatonákkal. A túrára jellemző volt-kivéve a Kerkát- az átlagosnál magasabb vízállás. Ezért a kavicsos partok, melyek kiváló pihenőhelyek, többnyire víz alatt voltak. A folyó erős sodrása, kanyargós volta folyamatosan alakítja a medret.

A túra első állomása, táborhelye Őrtilos. Ez és a többi táborhely a Duna-Dráva Nemzeti Park
kezelésében van. A vízitúrák két naponta indulhatnak és legfeljebb 35 fővel. Őrtilosnál folyik a Mura a Drávába és így már igazi folyón lehet tovább evezni. A táborhelyhez közeli magaslat Szentmihályhegy, melyről gyönyörű kilátás nyílik a kanyargó folyóra, az ártéri erdőkre, apró zátonyokra. A vidék jelentős tanúja volt az 1848-as Jellasics horvát bán elleni, Perczel Mór vezényelte csatának.

Szentmihályhegyen található a „Három sárkány” fogadó, mely előzetes jelentkezést követően meleg étellel szolgál baráti áron. Persze a váratlanul beesett vendéget sem küldik el Béláék, nekik is „összekaparnak” valamit.


A Dráva egyike Európa azon kevés folyóinak, melyek természetes partvonalon, háborítatlanul építi, rombolja medrét. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint a trianoni határ, melyet az akkori sodorvonal szerint jelöltek ki, s melyet ma már helyenként igencsak elkerül a folyó. Tele van szigetekkel, zátonyokkal, homokpadokkal, limányokkal, örvényekkel.

Egy kb 8 méter átmérőjű örvény a Dráván

A helyenként 200 m széles folyó 8-10 km/h sebességgel viszi hordalékát, görgeti a kavicsokat.
Sok a bedőlt fa, de a meder különböző szakaszain megrekedt uszadékfák találhatók, melyek jelentősebb áradáskor „utaznak” tovább.Ajánlatos az ilyen akadályokat elkerülni. Őrtilossal szemben van Légrád, horvát település, mellyel szoros kapcsolatot épített ki a falu. Utunk innen folytatódik a Dráván, itt található a 232-es fkm. A folyó hol horvát, hol magyar területen kanyarog.Lehet „csordogálni” is, mert a gyors folyás biztosítja a haladást.
A folyó magyarországi oldalán a merítőhálós halászatnak nagy hagyományai lehettek, de elnézve a kellékeket régen használták azokat. Korhadnak, az odavezető ösvények többnyire gazzal vannak benőve.
Vízvár felé közeledve már feltűnnek a magasban köröző rétisasok is.

Valamikor, nagyon régen megélhetést adott az aranymosás, melynek egyetlen példánya Vízvár mellett látható. A “mosóházba” benézni sajnos nem volt lehetőség. A 191-es fmk-hoz érve Vízváron vagyunk. A képen az utolsó mosóház

Vízváron utcáin sétálva megállapítható a korábban említett tény, hogy a lakosság száma nagyon megcsappant a gazdasági helyzet miatt. Túlzással az mondható, hogy 30-40 millió Ft-ért meg lehet venni a fél falut.2,5-4 millió Ft között árulják az elhagyott házakat. Vízvár a vízitúrázás egyik bázisa, itt már artézi kút is van.

A visszatelepítés révén a hódok nyomai több helyen fellelhetők. De kislile, kiscsér és feketególya is látható. Az est fénypontja volt a hússütés tárcsán. Az időjárás eddig kényeztetett bennünket, de reggel borús, szemerkélő esőre ébredtünk.Szerencsére ez csak rövid ideig tartott.

A folyó innentől már veszít valamennyit a sebességéből és az emelkedő vízszint miatt ritkán lehetett találni kiszállásra, átmozgatásra alkalmas helyet.

Horvát területen haladva az egykori kavicsbányászat mementóit láthatjuk.Ezek a hajók nagyon régen mozdultak meg, a sóderkupacokon megtelepedtek a növények, a rozsda uralkodik.

Délután 4 körül megérkezünk Barcsra, ahol a csapat kicserélődik, mert másnap reggel néhány kivétellel új összeállításban folytatódik a túra Drávaszabolcsig. A táborhely a híd után a szabadstrand mellett található, ez a Barcsiak telephelye.

Nagyszerű túra volt, sok-sok érdekességgel és az igazi természettel találkozhattok, ha követitek az útvonalunkat! Kezdő túrázók számára azonban nem ajánljuk!