Felhasználás előtt mindig ellenőrizzétek, hogy a kapcsolódó törvénynek és rendeleteknek hatályos-e még a verziója, illetve azt is érdemes ellenőrizni, hogy az adott vízterületnek (ahol túráztok) vannak-e külön saját szabályzásai (Balaton, Tisza-tó, stb). Ha hajózó úton eveztek (Duna, Tisza egyes szakaszai), olvassátok végig a hajózási szabályzatot kicsit részletesebben…
A teljes hajózási szabályzat: https://njt.hu/jogszabaly/2011-57-20-2W

Legfontosabbak
- Mentőmellény annyi, ahányan a hajóban ülnek. 14 év alatt és úszni nem tudóknak kötelező viselni, illetve fel kell venni, ha a csónak peremének legmélyebb pontja és a víz felszíne között kisebb, mint 30cm távolság.
- A SUP-on SURF-ön és vízi sporteszközön KÖTELEZŐ A MENTŐMELLÉNY VISELÉSE (Egyes vízterületeken ez eltérhet)
- Evezőlapát, a bent ülők számának megfelelően, de legalább 1 db
- Min. 5 m, kikötésre alkalmas, egybefüggő kötél esetleg lánc
- Fehér fényű elemlámpa, pót elemmel és izzóval (ha ez szükséges)
- Min. 1 liter űrtartamú vízmerő vagy egy nagyobb szivacs
- A hajó tulajdonosa nevét és címét tartalmazó tábla vagy matrica
- Ha a hajóban tűz vagy robbanásveszélyes anyag van, akkor porraloltó

Jó tudni…
Itt lesznek méterben meghatározott távolságok. Tudd a hajód hosszát, az majd segít megsaccolni, hogy mennyi a 10, 30, 60 méter. A 200, 1000, 1500 méter megsaccolásához szerezz kapaszkodókat magadnak az adott vízterület adottságainak, jellemzőinek megismerésével (pl.: kanyarok közi jellemző távolság, vízterület jellemző szélessége, stb.)
- Csónakot, kajakot, kenut, nyilvántartásba nem vett eszközt az vezetheti, aki 14, gépi hajtás esetén 17 éves elmúlt, úszni tud, ismeri a hajó irányítását és a vízfelület sajátosságait.
- Ha több személy tartózkodik a csónakban vagy nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközön, indulás előtt 16. életévét – gépi hajtású vízi jármű esetében 17. életévét betöltött, az előző pontnak megfelelő személyt kell kijelölni
- A vízi járműben felállni, abból kiugrani tilos, kivéve a vízreszálláskor és kikötéskor és a kormányos engedélyével!
- Alkoholos befolyásoltság alatt tilos csónakot vezetni!
- Hajózó (Duna és Tisza egyes szakaszai) úton ne haladjunk folyamatosan és a nagyhajók útját keresztezni TILOS! (bővebben a Hajózási Szabályzatban)
- Korlátozott látási viszonyok között tilos vízitúrázni. Az éjszaka nem feltétlenül jelent korlátozott látási viszonyt!
- Fürdőzőket 10 méternél jobban megközelíteni nem szabad.
- Fürdőzők mellett elhaladni úgy szabad, hogy azok a hajónk és a közelebbi part között legyenek.
FIGYELEM!
Mindig a vízi jármű (kenu, kajak, evezős csónak, stb…) irányításáért felelős személy felel saját maga és az utasai épségéért, elsősorban ő a felelősségre vonható személy egy baleset vagy szabályszegés esetén. Éppen ezért vízi járműbe szállás előtt nagyon alaposan tanulmányozzátok a szabályzatot és felelősséggel jelöljétek ki a jármű vezetőjét! Amennyiben ez személy még fiatalkorú (16-18 között) úgy az őt kijelölő felnőtt legyen duplán is tisztában a szabályzattal és a felelősségével egyaránt! Csupa fiatalkorú NE INDULJON EL, akkor sem, ha ez egyébként szabályos lenne…

SUP-ok, SURF-ök, vízi sporteszközök szabályai
vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, csónaknak nem minősülő vízijármű;
Nagyon jó összefoglalót olvashattok itt: https://suplife.hu/sup-szabalyok/
Fürdés szabályai
Tilos fürdeni a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 2.§-ban foglaltak szerint:
- a) hajóútban;
- b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
- c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
- d) * kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében;
- e) egészségre ártalmas vizekben;
- f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;
- g) vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;
- h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;
- i) ahol azt tiltó tábla jelzi.
Fogalommagyarázatok a vízi járművekkel kapcsolatban
2000 évi XLII. törvény a víziközlekedésről
vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló – úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő – úszólétesítmény;
csónak (ide tartozik a kajak, kenu, evezősök, ladikok): a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő
a) emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket,
b) * szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 19,9 LE, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;
vízi sporteszköz (pl. SUP, SURF): vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű hajónak, csónaknak nem minősülő vízijármű.
hajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízi jármű;
kishajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, valamint az a tengeri hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 24 métert nem éri el;