Szabályzat és kötelező felszerelések vízitúrához

Felhasználás előtt mindig ellenőrizzétek, hogy a kapcsolódó törvénynek és rendeleteknek hatályos-e még a verziója, illetve azt is érdemes ellenőrizni, hogy az adott vízterületnek (ahol túráztok) vannak-e külön saját szabályzásai (Balaton, Tisza-tó, stb). Ha hajózó úton eveztek (Duna, Tisza egyes szakaszai), olvassátok végig a hajózási szabályzatot kicsit részletesebben…

VIDD MAGADDAL | ELLENŐRIZD | KÉRD EL!

2. A kajak, a kenu, a kielboat, az evezős sport- és versenyhajók, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az 1. pont a), b) és f) alpontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A zárt testű, ráülős, körben kapaszkodó kötéllel ellátott csónakok felszerelése az 1. pont a) alpontjában előírtak helyett legalább úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt (leash), amennyiben a használó 14. életévét betöltött, úszni tudó személy.

1.^* Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:

a) MENTŐMELLÉNY, a csónakban tartózkodó 14. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,

b) EVEZŐ – a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) horgony – 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),

d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas és megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 fm,

e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz – 1 db,

f) ELEMLÁMPA – a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud,

g) a csónak üzembentartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla,

h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A vagy 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék – 1 db.

Itt lesznek méterben meghatározott távolságok. Tudd a hajód hosszát, az majd segít megsaccolni, hogy mennyi a 10, 30, 60 méter. A 200, 1000, 1500 méter megsaccolásához szerezz kapaszkodókat magadnak az adott vízterület adottságainak, jellemzőinek megismerésével (pl.: kanyarok közi jellemző távolság, vízterület jellemző szélessége, stb.)

Csónakot, kajakot, kenut, nyilvántartásba nem vett eszközt az vezetheti, aki 14, gépi hajtás esetén 17 éves elmúlt, úszni tud, ismeri a hajó irányítását és a vízfelület sajátosságait.
Ha több személy tartózkodik a csónakban vagy nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközön, indulás előtt 16. életévét – gépi hajtású vízi jármű esetében 17. életévét betöltött, az előző pontnak megfelelő személyt kell kijelölni
A menetben lévő csónakban tartózkodóknak – a csóváló evezést (védlizés), sporthorgászatot, csáklyázást vagy más munkát, egyéb, a sportág sajátosságainak megfelelő tevékenységet végző személy kivételével – tilos állni.
Alkoholos befolyásoltság alatt tilos csónakot (kenut, kajakot, túraeszközt )vezetni!
Hajózó (Duna és Tisza egyes szakaszai) úton ne haladjunk folyamatosan és a nagy hajók útját keresztezni TILOS! (bővebben a Hajózási Szabályzatban)
Korlátozott látási viszonyok között tilos vízitúrázni. Az éjszaka nem feltétlenül jelent korlátozott látási viszonyt!
Fürdőzőket 10 méternél jobban megközelíteni nem szabad.
Fürdőzők mellett elhaladni úgy szabad, hogy azok a hajónk és a közelebbi part között legyenek.
korlátozott látási viszonyok: köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok által korlátozott láthatóság;

FIGYELEM!

Mindig a vízi jármű (kenu, kajak, evezős csónak, stb…) irányításáért felelős személy felel saját maga és az utasai épségéért, elsősorban ő a felelősségre vonható személy egy baleset vagy szabályszegés esetén. Éppen ezért vízi járműbe szállás előtt nagyon alaposan tanulmányozzátok a szabályzatot és felelősséggel jelöljétek ki a jármű vezetőjét! Amennyiben ez személy még fiatalkorú (16-18 között) úgy az őt kijelölő felnőtt legyen duplán is tisztában a szabályzattal és a felelősségével egyaránt! Csupa fiatalkorú lehetőleg NE INDULJON EL, akkor sem, ha ez egyébként szabályos lenne…

Erre is figyeljetek oda! További szabályok, összefoglalva…

A hajózó úton haladni nem tilos. A lehető legrövidebb idő alatt el kell hagyni, amennyiben szükséges a használata. A hajózó út jobb szélét a vörös, a bal szélét zöld bóják jelzik
Áthaladni tilos tábla: téglalap alakú piros fehér piros sávos tábla.
A gépi hajtású hajókat és a hegymenetből érkező hajókat engedjük el!
Parttól vagy kikötőhelyről elindulni ,és menetirányt változtatni csak akkor szabad, ha az mást nem zavar.
Találkozás, keresztezés, előzés esetében a kishajóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
– Nagyhajó útvonalát 1000 méternél kisebb távolságon belül tilos keresztezni.
– Ezen hajókat hátulról 60 méter, oldalról 30 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
Kötelek, támdorongok alatt közlekedni tilos.
Tilos a közlekedés a táblával jelzett vízterületeken (A13, A17, A20), kijelölt veszteglőhelyen, fürdésre kijelölt vízterületen, személyhajó- és kompkikötőben
A legrövidebb idő alatt köteles áthaladni hajóútszűkületben, hídnyílásban, kikötőkben és azok 200 méteres bejárata előtti területen, vízi utak keresztezésében vagy találkozásában.
A csónakot elhagyó fürdőzőt a csónakkal mindaddig követni kell, amíg az nincs teljes biztonságban
A csónak éjszaka köteles viselni egy minden oldalról látható fehér fényt, és más vízi jármű közeledtekor egy másik fehér fénnyel jeleznie kell annak irányába.
Korlátozott látási viszonyok alatt TILOS elindulni! (korlátozott látási viszonyok: köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok által korlátozott láthatóság;)
A 20 méter testhosszúságot elérő „nagy” hajóknak, személyhajóknak, kompnak, révhajónak, révcsónaknak, toló vagy vontató hajóknak elsőbbséget kell adni,
Elinduláskor nem szabad a vízi közlekedés többi résztvevőjét zavarni, vagy vízben lévő személyt veszélyeztetni,
Az azonos hajtású kishajók, csónakok és vízi sporteszközök (kivéve a vitorlával hajtottakat) esetében a jobbról érkezőnek van elsőbbsége,
A vitorlával hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz minden más hajtású kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel szemben, a nem gépi és nem vitorlával hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz pedig, a gépi meghajtásúakkal szemben élvez elsőbbséget,
A nem vitorlával hajtott csónakok esetében a völgymenetben, a Duna torkolata felé haladóknál a hegymenetben, a forrás felé haladóknál pedig a partközeli elhaladást kell biztosítani,

SUP-ok, SURF-ök, vízi sporteszközök szabályai

vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, csónaknak nem minősülő vízijármű;

Nagyon jó összefoglalót olvashattok itt: https://suplife.hu/sup-szabalyok/

Vízi sporteszközt az vezethet, aki: 14. életévét betöltötte, úszni tud, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri a 39/2003. (VI.13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. Vízi sporteszközzel a parttól vagy más kikötőhelyről elindulni, és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja, és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
A vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.
Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között tilos közlekedni.
Vízi sporteszközzel a menetben levő nagyhajó útvonalát 1000 m-en belül keresztezni, és az ilyen hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a vízi út méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
Vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot (40-49 km/h) el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot (62-72 km/h) el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen – kivéve a kijelölt fürdőhely területét – közlekedhet.
Fürdésre – vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú bójákkal – kijelölt vízterületen vízi sporteszközzel közlekedni csak akkor szabad, ha annak telephelye (kikötőhelye) erre a vízterületre esik. Ilyen esetben a vízi sporteszköz legfeljebb 5 km/h sebességgel, a legrövidebb úton köteles a vízterületen áthaladni.

Fürdés szabályai

Tilos fürdeni a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 2.§-ban foglaltak szerint:

a) hajóútban;
b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
d)^*kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében;
e) egészségre ártalmas vizekben;
f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;
g) vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;
h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;
i) ahol azt tiltó tábla jelzi.

Fogalommagyarázatok a vízi járművekkel kapcsolatban

2000 évi XLII. törvény a víziközlekedésről

víziközlekedés: vízen úszólétesítménnyel végzett helyváltoztatás. A víziközlekedési tevékenység része továbbá az úszólétesítmények kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények (pl. kikötő) működtetése is;

úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés;

vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló – úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő – úszólétesítmény;

hajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízi jármű;

személyhajó: a hajózási hatóság által 12 főnél több utas rendeltetésszerű szállítására alkalmasnak nyilvánított hajó;

kishajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, valamint az a tengeri hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 24 métert nem éri el

nyaralóhajó: az a 12 főnél nem nagyobb befogadóképességű kedvtelési célú kisgéphajó, amelynek hajótesten mért hossza a 15 métert nem haladja meg, és legnagyobb holtvízi sebessége nem több 15 km/h-nál; és amelyre a hajózási hatóság nyaralóhajó bérbeadása hajózási tevékenységre engedélyt adott ki;

versenyhajó: versenyszerű sporttevékenység folytatására felszerelt és használt kishajó

vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű hajónak, csónaknak nem minősülő vízijármű

csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő

a) emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket
b) szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 14,7 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;

hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítmény vízen történő nem kedvtelési célú működtetése;