2023/06/10 Nagy Duna túra
Ezt a túránkat egy körtúrának terveztük, pontosabban Vén-Duna (Bárka Pihenőház) indulással, irány délre a nagy Dunán, 8 fkm után bal kanyar, megkerülve a Kádár-szigetet, fel a Szeremlei-Holt-Dunán (Sugovica), átemelés után Petőfi-szigetnél balra, aztán ismét nagy Duna északra, majd vissza a kiindulópontra.
Az időjárás zivatarosnak, felhősnek ígérkezett, a vízállás bajai mércénél 350 cm. Két hete itt még 550 cm volt a Duna, ami ideális a déli részek holtágainak bejárásához. A Szeremlei-Holt-Duna viszont olyan régóta bakancslistás útvonal, hogy muszáj volt kis víznél hazardírozni.
Kényelmes délelőtti indulással startoltunk a Bárkától és egy négyes kenuval délre vettük az irányt. Egyik kedvenc kormányosom volt az aznapi útitársam, aki ügyesen a sodorvonalban tartotta a hajónkat, így kicsivel több, mint egy óra alatt már elértük a Kádár-szigetet (1473-1470). Két helyen is megálltunk a Dunán, mert a homokzátonyok annyira hívogatóak, hogy nehéz rájuk nemet mondani – nem is szabad. Érdemes a 1474-es fkm tábláig a jobb parton haladni, mivel a hajózóút épp a másik oldalon van. Itt mentünk át a bal partra, ahol közvetlenül az egyik sarkantyú mögött tűnt fel a Kádár-sziget és a mögötte futó Kádár-Duna északi bejárója. Ez a 2 fkm-es hosszú ág 350 cm-es víznél is magabiztosan evezhető, sőt a közepén húzódó kőgáton való átjutás sem nehézkes (a titka csak annyi, hogy a hajókat középen tartva kell kormányozni). A Kádár-Duna kijáratához érve tovább eveztünk délre az 1469-es fkm-t jelző tábláig. Itt kerestük a Szeremlei-Holt-Duna bejáróját. HuMap, papírtérkép a kézben és, hát tényleg jó helyen voltunk! Kiszálltam a kenuból és megpróbáltam felderíteni a terepet, hová és mennyit kell átemelni, ha a Szeremlein akarunk evezni. Gyorsan kiderült, hogy ez most lehetetlen küldetés. A brutális szúnyoginvázióhoz, iszapos magasparthoz és 15-20 méteres átemeléshez – egészen a kőgátig -itt kevesek voltunk. Rohanás közben kenu szuszakolása a vízre és tempózás minél messzebb a parttól.
Egy motorcsónakos horgász jött mellénk a vízen, érdeklődve, hogy mi lett volna a terv, mert itt bizony nem lehet beevezni. Elmondtuk. Megkérdezte, hogy hová tartunk és mikor elmondtuk, hogy innen Baja észak a végcél, sajnálkozva megkérdezte, hogy felvontathat-e minket motorosan egy darabig a Dunán. Megköszöntük és mosolyogva nemet válaszoltunk, mire közben már ő is mondta: „Tudom, ez nem lenne sportszerű!”.
Semmi más nem volt hátra az utunkból, mint 12 fkm északra a Dunán. Délután egy óra előtt jártunk. A 1469-től visszaindulva ismét rákanyarodtunk a Kádár-Dunára, majd a Kádár-sziget északi részénél pihentünk egyet. Itt túrakajakosokkal találkoztunk, akikkel váltottunk néhány szót, megbeszéltük ki merre tart. Elköszönés után mindenki folytatta az útját saját tempójában. 1474-nél folyásiránynak megfelelően jobb oldal, majd partközelben irány a Bárka. Eleveztünk a Móric-Duna bejárója és a Pál-tanyai horgászházak mellett. Miközben még egy rövid pihenőt tartottunk, gyönyörködtünk a tájban és kényszeresen lestük a folyamkilométert jelző táblákat. Lassan, tényleg nagyon lassan fordultunk rá az egyenesre, ahonnan már láttuk a Türr István hidat (1480). Valamivel délután öt után már a helyén volt a kenu és evezőnk is.
A mai nap konklúziói:
Egy. A Szeremlei-Holt-Duna 350 cm-nél nem járható, de van az a víz, ami engedi az utat. 500 cm felett már határozottan jobbak az esélyek👍.
Kettő. Egy jó kormányossal, evezőtárssal a térképről is képes vagy leevezni. Mit nekünk vízhólyagok!
Három. Visszatérünk. A Szeremlei-Holt-Dunára biztosan.
Fotók és szöveg: Somogyvári Rita