Élménybeszámolók
Az Ős-Duna vadregényes vizein (Vajas-fok)
Tavaszi evezés az Ős-Dunán (Dusnok-Baja)
Változtak a szigetközi vízitúrás engedélykérések szabályai – 2025
Vízterület ismertetők
Duna
Vízitúrás szempontból a Duna meglehetősen összetett és ezért nehezen összefoglalható víztest. Vízi turisztikai jelentősége nagy, a klasszikus vízitúrás társadalom ezen a folyón alakult ki (pl. Római-part legendás vízitúrás élete), a rendszerváltás előtt számtalan csónakház tarkította a partját. Ezek nagy részét sajnos mára elbontották. Napjainkban a túrázás inkább a mellékágakon és ágrendszerekben (Szigetköz, Csallóköz, Ráckevei-Soroksári-Duna, Gemenc) zajlik, de néhány jelentős túrát még mindig találhatunk. (pl. TID, Nemzetközi Duna Túra)
A Duna folyó Európa legnagyobb folyója, hazákat érintő főágának hossza 417 km. A hazai nemzetközi hajóforgalom teljes egészében a Dunánk halad keresztül, ezért rendkívül forgalmas folyó. A vízitúrázás szempontjából jelentős, ám a a hajóforgalom miatt komoly odafigyelést és tudást igényel. Jelentős és kedvelt túraterületek a Komárom és Esztergom közötti szakasz, Dunakanyar és a Duna déli határhoz közeli része. Átlagos szélessége több száz méter, mélysége jelentős. Az egyes szakaszok jellemzőiről egyedileg érdemes utánajárni.
Ajánlott eszközök
- Kajak, kenu
- Sárkányhajó
- SUP
- Motoros hajók
- Evezős hajók
Mire kell figyelni?
- Hajóforgalom
- Műtárgyak
- Hajózómeder
- Nagy szélesség
- Hajózómedert jelző bólyák (piros és zöld)
Mosoni-Duna
A Mosoni-Duna nagyszerű vízterület nem csak azok számára, akik most ismerkednek a vízitúrázással, hanem azoknak is, akik már gyakorlottabbak, de azért szívesen eveznek kényelmes, rövid távokat, és szállnak meg jól felszerelt kempingekben. A Mosoni-Duna az egyik olyan folyó hazánkban, ahol egyenletesen elosztva találunk megfelelő szálláshelyet minden igény számára.
A Duna déli mellékága (fattyúága). A szlovákiai Oroszvár és Dunacsún között ágazik ki a Dunából és Véneknél ömlik vissza a Dunába. (figyelem: fenékküszöb és műtárgy a torkolatnál 2020-tól) Hossza közel 123 fkm, amely teljes egészében evezhető, túrázható. Vize kényelmesen evezhető, biztonságos, partja mentén számtalan vízitúrás szolgáltatás, kemping, szálláshely található. A felső szakaszán (Rajka és Halászi település között) kanyargós, bedőlt fás, gyors folyású, itt nagy odafigyeléssel kell túrázni. Mosonmagyaróvár belterületén (85. fkm) duzzasztómű terül el, 2015-ben átadott hajócsúszdával a műtárgy átemelés nélkül megkerülhető.
Vízitúrás jelentősége nagy, kiválóan alkalmas akár egy egész hetes vízitúrák, osztálykirándulások lebonyolítására is.
Gyakorlott túrázók számára javasolt a Rajka-Mosonmagyaróvár szakasz.
Ajánlott eszközök
- Kajak, kenu (ajánlott a polietilén vagy felfújható)
- SUP
- Sárkányhajó és evezős Kimle után
Mire kell figyelni?
- Éles kanyarok
- Bedőlt fák
- Erős sodrás
- Műtárgyak
Szigetközi-ágrendszer
Vízitúrás jelentősége óriási, kiválóan alkalmas akár egy egész hetes vízitúrák, osztálykirándulások lebonyolítására is. A teljesen kezdőktől a profi kalandozókig
A Duna legnagyobb magyarországi mellékágrendszere, egyben hazánk legjelentősebb vízitúrás területe és legnagyobb szigete egyben. A 375 négyzetkilométeren elterülő ágrendszer 54 kilométer hosszan húzódik a Kisalföldön, számtalan kisebb és nagyobb szigete között pedig közel több mint 100 kilométer vadregényes Duna-ág kanyarog. A Szigetközt több ágrendszerre oszthatjuk, melyek szoros összeköttetésben állnak egymással.
Ágrendszerek nevei (nyugatról keletre haladva)
• Rajka és környéke (Rajka település)
• Tejfalusi ágrendszer (Dunakiliti település és környéke)
• Cikolai ágrendszer (Dunasziget település és környéke)
• Bodaki ágrendszer (Kisbodak település és környéke)
• Dunaremetei – Lipóti ágrendszer (Dunaremete és Lipót települések és környéke)
• Ásványrárói ágrendszer (Ásványráró település)
• Árvai-Bagaméri ágrendszer (Ásványrárótól keletre eső rész. Közeli település: Ásványráró és Dunaszeg)
• Patkányosi ágrendszer
Az ágrendszereket tavasszal néhány hétre mesterségesen elárasztják, így érdemes túrázás előtt érdeklődni a viszonyokról. Csillagtúrázásra kiválóan alkalmas, de kezdők számára túravezetővel ajánlott!
Ajánlott eszközök
- Kajak, kenu
- SUP
- Sárkányhajó és evezős korlátozottan
Mire kell figyelni?
- Éles kanyarok
- Bedőlt fák
- Erős sodrás
- Műtárgyak
- Zúgók
Szentendrei-Duna
Vízitúrás jelentősége nagy, kiválóan alkalmas akár egy egész hetes vízitúrák, osztálykirándulások lebonyolítására is. A szigetspiccen ki kell kötni! Csodálatos hely!
32 km hosszú Duna-ág amelyet a Szentendrei-sziget választ el a Dunától. A keskeny (100-300m) folyó ág lassú folyású, így a túrázás rajta biztonságos, akár folyásiránnyal szemben is könnyen evezhetünk. A Dunakanyar közelsége és a gyönyörű kisvárosok (kiemelkedik közülük Visegrád és Szentendre) kedvelt kiránduló és nyaralóhellyé teszik ezt a folyót. A folyón igen magas a hajóforgalom (Szentendréig személyszállító, feljebb sportcélú motorcsónakok), így kifejezetten fontos, hogy a vízi KRESZ írott és a vízenjárás irtatlan szabályait betartsuk, lehetőleg a folyó szélén közlekedjünk, átkelésnél pedig kifejezetten óvatosan járjunk el.
Ajánlott eszközök
- Kajak, kenu
- Sárkányhajó
- SUP
- Motoros hajók
- Evezős hajók
Mire kell figyelni?
- Hajóforgalom
- Hajózómeder
Ipoly
A szlovákiai Vepor-hegységben ered, teljes hossza 254 km, hazai hossza 143 kilométer. Szobnál folyik bele a Dunába. Magyarországi felső szakaszán keskeny, gyors folyású sekély vizű, rendkívül kanyargós folyó, kifejezetten technikás evezést igényel. Lejjebb a duzzasztógátak közelében már lassú és szétterülő, békés folyócskává szelídül. Javasolt túraidőszak a tavasz. Evezés közben számtalan bedőlt fával, akadállyal találkozhatunk, sok átemelésre készüljünk! Nem engedélyköteles folyó, ám Szlovák – Magyar közös határt érint, és időnként mindkét partja Szlovákia! Leglátogatottabb szakasza Ipolytölgyes és a torkolat közötti szakasz.
Ajánlott eszközök
- Kajak, kenu
- SUP
Mire kell figyelni?
- Bedőlt fák a felső szakaszon
- Műtárgyak
- Sekély víz
- Horgászok
Ráckevei-Soroksári Duna (R.S.D)
Az 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata mintegy 40 millió m3. A vízsebesség 0,2-0,4 km/óra, a Kvassay-zsilipen keresztül évente 550-750 millió m3 víz kerül betáplálásra. Az R/S/D partvonalának hossza – a mellékágakat is figyelembe véve – 180 km.
A Ráckevei-Soroksári Duna nagyszerű vízitúrás terület, vize lassú folyású. A folyón kizárólag motorcsónakkal lehet közlekedni, sebességkorlátozás mellett, így veszélyes hajóforgalomra nem kell számítani. Óriási mennyiségű horgász van jelen a vízparton, így rájuk fokozottan kell ügyelni.
Ajánlott eszközök
- Kajak, kenu
- SUP
- Sárkányhajó
- Evezős hajók
Mire kell figyelni?
- Motoroshajók
- Horgászok
Gemenc környéke
A táj rendkívül változatos, élővilága egyedülálló, így a terület nagyszerű kirándulóterület. A Duna magasabb vízállásánál szuper élményekkel gazdagodhatnak az ide látogatók.
A Duna másik vadregényes és zegzugos vízterülete. Gemenc a Duna menti síkságon, a Sárközben található. Területét számtalan természetes és mesterséges csatorna (úgynevezett fok) szeli át. (Az egyik legnagyobb és vízitúrás szempontból legismertebb fok a Vajas-fok.) Nagyobb vízfolyásai: Sió gemenci szakasza, pörbölyi Duna-ágak, Grébec-Duna, Rezéti Holt-Duna, Vén-Duna, Sugovica
Engedélyköteles terület
A terület a Duna-Dráva Nemzeti Park felügyelete alatt áll, fokozottan védett terület, sok része nem, vagy csak részlegesen látogatható, engedéllyel, melyet szintén a Nemzeti Parktól kell igényelni. Vízállástól függően az ártéri erdőben az útvonalak változhatnak, így érdemes túravezető segítségét igénybe venni. A Nemzeti Park számtalan vízi és szárazföldi tanösvényt és túraútvonalat, illetve ezekhez ökoturisztikai központokat alakított ki, ezeket érdemes egy vízi kirándulás keretén belül bejárni.
Ajánlott eszközök
- Kajak, kenu
- SUP
- Evezős hajók korlátozottan
Mire kell figyelni?
- Hajók a Dunán
- Engedélyköteles
Rába
Vízitúrás jelentősége nagy, ám akkor érdemes választani, ha a túrázók igen felkészült és jó evezősök. Gyakorlott túrázók számára javasolt, ha lehet, helyismerettel rendelkező túravezetővel.
Hazánk harmadik leghosszabb folyója, Magyarországra Alsószölnöknél lép be és Győr belvárosában torkollik a Mosoni-Dunába. A Rába hazánk talán legizgalmasabb és ez egyik legnagyobb kormányos és evezős technikáját igénylő folyóvize. Különösen a felső szakaszára jellemzőek (Alsószölnök – Molnaszecsőd) a rendkívül éles, gyors vizű kanyarok, bedőlt fák, sóderzátonyok. Alacsony víznél a Rába vize igen érdekes és kiszámíthatatlan, a hajó kormányosának felkészültnek és gyakorlottnak kell lennie ahhoz, hogy a hajót a megfelelő irányban tartsa. Vize általában alacsony, áradás esetén rendkívül gyorsan emelkedik, erre fontos odafigyelni.
Ajánlott eszközök
- Kajak, kenu (ajánlott a polietilén)
- SUP
- Raft
Mire kell figyelni?
- Éles kanyarok
- Bedőlt fák
- Erős sodrás
- Gátak és duzzasztók (Alsószölnök, Szentgotthárd, Magyarlak, Körmend, Ikervár, Nick)
Dráva
Vadregény és nomád élmények, egy gyönyörű, de rakoncátlan folyón. Gyakorlott túrázóknak ajánlott túravezetővel!
A Dráván folytatott vízitúrákhoz engedély szükséges, melyet a Duna-Dráva Nemzeti Parktól kell beszerezni. A rendőrség részéről a Horvátország Schengeni egyezményhez való csatlakozása miatt 2023 januárt 1-től nincs ellenőrzés.
Az engedélykérés menete letölthető az alábbi linkről:
A Dráva folyó hazánk egyik legvadregényesebb és legizgalmasabb vízterülete. Vize sebes folyású, széles, számtalan mellékágával élménydússá teszi a vízitúrázást. Hazánkban 150 km hosszan kanyarog, Őrtilosnál egyesül a Mura vizével, a túrákat ezért Őrtilostól érdemes indulni. A Dráva Horvátország és Magyarország között kanyarog, néhol mindkét part magyar, néhol mindkét part horvát, így a térkép használata rendkívül fontos.
A Nemzeti-Park korlátozottan ad engedélyt a túrákra, így érdemes túraszervező csoportokhoz társulni.
Gyakorlott túrázóknak ajánlott!
Ajánlott eszközök
- Kajak, kenu
- SUP
- Evezős hajók korlátozottan
Mire kell figyelni?
- Gyors vízfolyás, éles kanyarok
- Szerteágazó vízfolyás
- Kompkötelek
Mura
Fekvése: Magyarország dél-nyugati része
Magyarországi hossza: 48 fkm.
Átlagos szélessége: 50-100 m (változó)
Átlagos mélysége: 1-3 m
Víz sebessége jellemzően: ZW-B(C) – WW-I.
A Mura folyó Magyarország dél-keleti szegletében, Zala megyében folyik, elválasztva hazánkat Horvátországtól. A folyó teljes hossza ugyan 454 kilométer, azonban ebből mindössze 48 folyamkilométer folyik Magyarországon. Gyors folyású, néhol szélesebb folyó, ennek ellenére nem kifejezetten kezdő vízitúrázóknak való. Éles kanyarok, gyakorta bedőlt fák szegélyezik, így komolyan oda kell figyelni evezés közben. Nagyon jó horgász víz, de gyakorta találkozhatunk kisszerszámos halászokkal is túra közben. Határfolyó mivoltára való tekintettel a part menti környezet érintetlen (akárcsak a Dráván), a folyó a Mura-menti Tájvédelmi Körzet része, a Dráva torkolata előtti rövid szakasz pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park fennhatósága.
Engedélyköteles vízitúra terület! A vízitúra előtt érdemes tájékozódni a Duna-Dráva Nemzeti Parknál és a határőrségnél egyaránt!
Gyakorlott túrázóknak ajánlott!
Általánosságban egy igen gyors folyású, kanyargós, szeszélyes folyó, változó vízjátéka és folyamatos medervándorlása miatt számtalan szigetet, zátonyt alakít ki, ezekre figyelni kell! Helyismerettel rendelkező túravezető ajánlott!
Ajánlott eszközök
- Kajak, kenu
- SUP
- Evezős hajók korlátozottan
Mire kell figyelni?
- Gyors vízfolyás, éles kanyarok
Sió
A Sió vízitúrás szempontból igen elhanyagolt, így elsősorban felfedező kedvű, kalandos túrázóknak ajánlott. Első túrára, illetve tapasztalatlan iskolai csoportoknak nem ajánlott.
Fekvése: Magyarország nyugati része
Magyarországi hossza: 120 folyamkilométer
Átlagos szélessége: 20 – 30 m
Átlagos mélysége: 1-2 m.
Víz sebessége: jellemzően ZW-A (0-4 fkm)
A vízhozam, vízmélység a felső szakaszon függ a vízleeresztéstől, az alsó szakaszon ellenben a Kapos folyó vízhozama nagyban befolyásolja
Folyamkilométer jelzések: nincsenek
A Sió (Sió csatorna) a Balatonból ered, és 120 kilométeres “kacsgaringózás” után a Dunába torkollik a Duna 1497-es folyamkilométerénél. Rendkívül lassú folyású, alacsony vízhozamú és keskeny “folyó”, vízitúrás lehetőségei korlátozottak és nagyban függnek a Balaton vízének leeresztésétől! Éppen ezért igazi vízitúrás környezet nem alakult ki a Sió mentén, a szolgáltatók száma igen alacsony.
A folyón való túrázás nem igényel különösebb technikai ismeretet, zúgó, nehezen evezhető szakasz nincs, egyedüli odafigyelést a hidak pillérei (27 db közúti és vasúti híd) és a keselyűsi hajózsilip jelenti (illetve Siófok területén a bukógátak).
Víz leeresztésekor hajóforgalom előfordulhat, ezért a túra előtt a helyileg illetékes szervnél érdemes érdeklődni!
Ajánlott eszközök
- Kajak, kenu
- SUP
- Evezős hajók korlátozottan
Mire kell figyelni?
- Esetleges hajóforgalom
Túr és Öreg-Túr
Vize kristálytiszta, igazi érintetlen természet jellemzi a folyót. Tökéletesen alkalmas kezdő túrázóknak, csoportoknak, laza vízi kirándulást kedvelőknek!
Fekvése: Magyarország Észak-Keleti része
Magyarországi hossza: közel 100 km.
Átlagos szélessége: 5-10 m
Átlagos mélysége: 2-3 m
Víz sebessége: jellemzően ZW-A (0-4 fkm)
Forrás: Wermeiser Anita – Vízityúk Vízitúra
A Túr folyó Romániában, Avasvámfalu határában ered és Garbolc térségében keleti hármashatárnál lép hazánk területére. A Túr vízrendszer hazánkban 4 részre osztható fel:
1. a Túr csatorna a határtól a Tisza torkolatáig
2. a Régi Túr az országhatártól Botpaládig. Itt torkollik a Túr-csatornába.
3. az Öreg Túr Sonkád előtt ágazik ki a Túr-csatornából és Olcsvaapátnál ömlik a Tiszába
4. a Holt Túr Kömörőnél ágazik ki a Túr-belvízi főcsatornából és torkollik a Tiszába
Látható, hogy igen összetett vízrendszer, sok-sok evezhető kilométerrel. Jellemző a folyóra (főleg az Öreg és a Régi Túrra), hogy vize benőtt, víz alatti csökök, hínár és egyéb „zöld” nehezíti az előrejutást, így túra előtt mindenképpen érdemes érdeklődni helyismerettel rendelkezőktől. Vize kristálytiszta, igazi érintetlen természet jellemzi a folyót.
Ajánlott eszközök
- Kajak, kenu
- SUP
Mire kell figyelni?
- vízbe dőlt fák, csökök
- Műtárgyak: Olcsvaapáti Kövessy-Győző zsilip; Sonkád – fenékgát; Nábrád – fenékgát és hallépcső; Túristvándi – zsilip (vízimalmot megkerülő csatorna).